Az éghajlati változások és a természeti katasztrófák kockázatának növekedése: miért kell felkészülnünk?

Az utóbbi két évtizedben a természeti katasztrófák száma és súlyossága jelentősen megnőtt. A globális melegedés, a tengerfenék emelkedése és az extrém hőmérsékleti események növekvő gyakorisága már ma is fenyegeti az emberiség életkörülményeit. A 2023-as adatok szerint a természetes katasztrófák közül a viharok és a tengerfenék emelkedése okozta károk már a világon mindmáig a legsúlyosabbak. A Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) 2022-es jelentése szerint a természeti katasztrófák költségei a 2000-es évekbeli 250 milliárd dollárosnál is magasabbak, és a 2030-ig valószínűleg kétszerese lesz.

Magyarországon is tapasztalható ez a tendenciát. A 2021-es évi átlagos hőmérséklet 1,5 °C-nál magasabb volt az előző 30 év átlagánál. A melegedés következtében a bolygó éghajlati rendje megváltozik, ami a természetes katasztrófák gyakoriságát és súlyosságát is növeli. A legutóbbi években a magyarországi szárazságok, viharok és a földrengések is egyre gyakrabban fordulnak elő. A 2022-es évi szárazság például a legforgalmasabb élelmiszerüzletekben is megfigyelhető volt, és a mezőgazdasági termelés jelentős károkat okozott.

Ezek a katasztrófák nem csak fizikai károkat okoznak, hanem gazdasági és társadalmi hatások is jelentkeznek. A természeti katasztrófák költségei a gazdaságban a legmagasabb, és a 2020-as években már a világon a második legnagyobb kockázatként szerepelnek a biztonsági analízisben. Magyarországon a természeti katasztrófák költségei a 2010-es években már 10 milliárd forintnál is magasabbak voltak, ami a GDP 1,5%-át is elérte. Ez a szám a következő években tovább növekedni fog, ha nem változik meg a jelenlegi trend.

Természeti katasztrófák és a mezőgazdaság

A mezőgazdaság a természeti katasztrófák egyik legfőbb áldozata. A szárazságok és a viharok miatt a terménytermés csökken, ami a táplálékellátást és a termelői jövedelmet is megkározza. A 2018-as magyarországi szárazság például a mezőgazdasági termelés 15%-át jelentő károkat okozott, ami a termelői jövedelem 20%-át is érintette. A mezőgazdasági termények közül a kukorica és a búzát a szárazságok és a viharok leginkább érintik. A 2022-es viharok és a szárazságok miatt a magyar termelői a kukorica termésének 25%-át elveszítették.

A természeti katasztrófák hatása nem csak a termésre vonatkozik, hanem a termelői költségek és a piacok is megváltoznak. A szárazságok és a viharok miatt a termények árai emelkednek, ami a konzumálók számára is jelentősen növeli a költségeket. A 2021-es szárazság miatt a magyarországi terményárak 15%-kal emelkedtek, ami a konzumálók számára 200 milliárd forintos növekedést jelentett. Ez a növekedés a legmagasabb, ha összevetjük a 2010-es évekbeli árakkal.

Természeti katasztrófák és a városi környezet

Az urbanizáció és a városi környezet is egyre több kockázatot jelent a természetes katasztrófák miatt. A tengerfenék emelkedése és a viharok miatt a városi területek egyre több veszélytől vannak veszélyeztetve. A 2010-es években a világon a városi területek 40%-a már a tengerfenék emelkedése miatt veszélyeztetett volt. Magyarországon is egyre több városi terület veszélyeztetett a tengerfenék emelkedése miatt. A 2021-es viharok során például a Balaton környékén is jelentősebb károk keletkeztek, ami a városi környezetben is megfigyelhető volt.

A városi környezetben a természetes katasztrófák nem csak fizikai károkat okoznak, hanem társadalmi és gazdasági hatások is jelentkeznek. A katasztrófák során a városi területekben gyakran előfordulnak elmarasztalás, és a közösségek közötti kapcsolatok is megváltoznak. A 2022-es viharok során például a városi területeken több mint 5000 lakossal szemben jelentősebb károk keletkeztek, ami a közösségek közötti kapcsolatok megváltozásához vezetett.

• A 2023-as természeti katasztrófák költségei a világon már a 1,5 milliárd dollárosnál is magasabbak.
• Magyarországon a mezőgazdaság 2022-es katasztrófák által okozott károkat 12 milliárd forintnak becsülik.
• A 2021-es évi átlagos hőmérséklet Magyarországon 1,5 °C-nál magasabb volt az előző 30 év átlagánál.
• A természeti katasztrófák költségei a gazdaságban a második legnagyobb kockázatként szerepel a biztonsági analízisben.
• A 2021-es viharok Magyarországon a kukorica termésének 25%-át okozták.

Ezek a tendenciák arra késztetik a szakembereket, hogy felkészüljünk a jövőben várható katasztrófákra. A mezőgazdaságban a terménytermesztésben és a termőföldek felújításában kell többet invesztálni, míg a városi területeken a vízvédelem és a földrengésvédelmi intézkedések növelése szükséges. A természeti katasztrófákkal kapcsolatos felkészültség növelése nem csak a fizikai károkat csökkentheti, hanem a társadalmi és gazdasági hatásokat is megkönnyítheti. olvasd itt a legfrissebb természeti katasztrófákkal kapcsolatos információkat és tanácsokat, hogy felkészüljünk a jövőben várható katasztrófákra.